(új) Bt alapítás INGYEN - székhelyszolgáltatás

Immár 2015-ben jelentkezem új bejegyzéssel, amely remélem, hogy hasznos és új információval fog tudni szolgálni, csak úgy, mint az eddigiek.

Legelső újévi bejegyzésemben az áfa bevallás változásairól szólok bővebben.

Mindazok, akik a Bt alapítás egészén 2015. január 1-je előtt túl vannak, azok még abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy eldönthették, hogy az áfa bevallásuk negyedéves legyen vagy havi.

Természetesen ez nem mindegy, hiszen a negyedéves bevallás esetén sokkal több időnk van arra, hogy kitermeljük az adott összeget, amely a bevalláshoz szükséges.
Viszont minden egyes olyan Bt alapítás, amelyre a januári hónapban került sor, már csak havi bevallást választhat.

Ez azt eredményezi, hogy a cégek és az általuk igénybevett könyvelő többször és szorosabban tartják egymással a kapcsolatot.

Most már kötelezően havi rendszerességgel történik az áfa bevallás minden egyes, a Bt alapítása során újonnan alapított társaságok számára.

A Kormány részéről ez egy nagy szigorítás, mert nem csak a bevallásnak kell meglennie, hanem minden hónap 20. napjáig magának a befizetésnek is.

Természetesen mindez ne tartson vissza senkit sem attól, hogy alapítson egy társaságot.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a Bt alapítás, mint jogi személy, egyik fontos okirati kelléke a székhely.

A székhely alatt, akár a székhelyszolgáltatás is érthető.

Fontos, hogy a Bt alapítás folyamata során már előzőleg meglegyen minden papír, meghatalmazás, ami a bejegyzési kérelemhez elengedhetetlen. Ma már egyáltalán nem új keletű dolog az, hogy a székhelyet székhelyszolgáltatással oldják meg.

Rengeteg időt és energiát lehet megspórolni, amikor a cégünk székhelyét egy ilyen szolgáltatáson keresztül oldjuk meg.

Ha valaki esetleg ügyvezetőként tevékenykedik nem csak egy, hanem több cégnél is, akkor azoknak a cégeknek a székhelyét meg lehet oldani egy székhelyszolgáltatónál, így egy helyen kerül elrendezésre minden irat. Természetesen a szolgáltató akár több címet is adhat, külön-külön a cégek.

Igényelhet vidéki, budapesti vagy iparűzési adómentes településen is címet.
Amit tudni kell és még nem említettem, az az, hogy a székhelyből csak 1 lehet, viszont az az egy kötelező!

Mérlegeljék és gondolják át, hogy hova érdemes a társaságuk számára tenni a székhelyet.

Mérlegeljék azt is, a Bt alapítása alkalmával, hogy a székhelyszolgáltatással több teher is lekerülhet a vállukról, akár hosszútávon!

Az előző cikkben a cégnyilvántartás lényegéről és szűk körben, a rendszeréről kezdtem el írni.

Tehát, ami eddig megbeszélésre került az az, hogy a cégnyilvántartás a közhitelesség, transzparencia fenntartását, biztosítását szolgálja.


A cégnyilvántartást a 2006. évi V. törvény kettő részre osztja.
Az elsőt már megbeszéltük, az a cégjegyzék, ami, igazából a látványos, tételes adatokat tartalmazó cég. Ezt az adott cég illetékes cégbírósága vezeti.

A második rész, az maga az okiratok beadásából áll, amelyet már előzőleg említettem.

Itt történik az összes fontos és releváns iratbeadása. Többek között, az alapító okirat, székhely használatának igazolása, hogy ki a tulajdonos, ki az ügyvezető és így tovább.

Ezeket a dokumentumokat be kell adni Bt alapítás, valamint cégmódosítás során is. Természetesen, amint történik változás, akkor azt a törvényben meghatározott időn belül, be kell adni. Ez kötelező.

Ezeket az iratokat mindet egytől egyig be kell adni a Bt alapítás során is.

Ha cégmódosításról van szó, akkor előfordulhat olyan is, hogy egy-egy változást nem kell azonnal bejelenteni, csak esetleg majd valami nagyobb módosítás keretén belül.
Tehát akármi változás történik, az egy idő után így is, úgy is be kerül a cégjegyzékbe.

Egyébként a cégjegyzéken keresztül meg lehet azt is nézni, hogy volt-e jogelődje az adott cégnek.

A jegyzék tartalmazza továbbá azt is, hogy mikor milyen végzést hoztak a cégre nézve és, hogy az mikor került hatályba.

Természetesen nem minden végzést iktatnak, csak amely fontos.